Fahéjas szederlekvár

Augusztusi befőzésem első példánya ez a lekvár. Igazi intenzív gyümölcs íz kerített hatalmába, ahogy megkóstoltam, a kevés fajéj pedig igazán sejtelmessé teszi. Természetesen készült sima szederlekvár is, de ahhoz, csak annyi a teendő, hogy kihagyjátok a fahéjat a receptből. Ahogy végig néztem a kamrapolcon, szinte minden eddigi lekváramból készült fahéjas is....lehet, hogy már tényleg függő vagyok! Mondjuk a lekváros palacsintát is mindig úgy ettem, hogy megszórtam őrölt fahéjjal a tetejét vagy még a feltekerés előtt a lekvárt bolondítottam vele, így legalább már erre a lépésre nem lesz szükség:) Jajj de jó lesz télen is érezni:)

Befőttes üvegek előkészítése

1. A befőttes üvegeket forrásban levő vízben főzzük pár percig, hogy lefertőtlenítsük, majd a tűzhelyben melegítsük őket 100 fokon a tetejükkel együtt, amíg meg nem töltjük lekvárral, ez azért fontos, mivel száraz dunsztban fog kihűlni a lekvárunk hosszú időn keresztül, így a baktériumok elpusztulnak.

Hozzávalók 2x250 ml üveghez:

600 g szeder

140 g nádcukor

2 tk őrölt fahéj

fél citrom leve

3/4 cs dzsemfix

1. A szedreket megmossuk, lecsepegtetjük.

2. A szedreket a cukorral, a citrom levével és a fahéjjal együtt egy edényben lassú tűzön elkezdjük forralni.

3. Amikor már a gyümölcsök puhák, illetve összefőttek, akkor hozzáadjuk a dzsemfixet és folyamatos kevergetés mellett további 3-4 percig főzzük.

4. A még forró lekvárt a forró befőttes üvegekbe töltjük, jó gyorsan és erősen rázárjuk a kupakját és még azon nyomban fejjel lefelé fordítjuk 5 percre. Ez azért szükséges, mert így vákuum képződik az üvegen belül.

Konyharuhával betakargatva a már kikapcsolt sütőbe tesszük fejjel felfelé fodítva a lekvárunkat és egy éjszakán át hagyjuk pihenni és kihűlni ott (száraz dunszt). A lényeg, hogy hagyjuk szép lassan meleg környezetben kihűlni, ez a baktériumok miatt fontos. Általában 1-2 nap, amíg teljesen kihűl.

Mehet is a palacsintába, kenyérre, tortára, sütire, vörös húsok mellé, kanálról-kanálra be a szánkba:)